Hajdúdorog Város Önkormányzata 1998-ban jelölte ki a tulajdonában lévő,  Jaczkovics utca 5. szám alatti lakóházat múzeum céljára. Az épület előnyös fekvésű udvarával Hajdúdorog legszebb polgári lakóháza. Rittersporn Miklós községi orvos építette a XX. század elején. Igényesen kivitelezett, tágas szobáival kényelmes otthont teremtett családjának, és helyt adott orvosi prakszisának. Sajnos a vészkorszakban ebben az épületben volt a gettó. Ezután a ház használatát pillanatnyi szükséglet szabta meg. Működött itt iroda, raktár, diákotthon, míg múzeumi célra az épületet az önkormányzat felújította.

   Az Önkormányzat tulajdonában lévő múzeum elérkezett ahhoz az állapothoz, hogy 2000. augusztus 18-án, kereszténységünk 1000-dik évfordulójához kapcsolódó ünnepség keretében hivatalosan megnyitotta kapuit a látogatók előtt.

   A gyűjtemény szerepköre a kultúra közvetítése szempontjából különleges. Először is kulturális örökséget őriz, értékek bemutatásával, múzeumi foglalkozásokkal közvetít. A múlt, a múltból ránk maradt szellemi és tárgyi javak megismertetése a fő feladata. Amilyen összetett a múlt, olyan összetett tárgykört érint a kultúra közvetítésében. A Hajdúdorogi Helytörténeti Gyűjteményben a régészeti leleteket, a néprajzi emlékeket, az egyháztörténeti tényeket és a nemzeti jelentőségű történelmi sorsfordulatok helyi sajátosságait közvetíti kiállítások segítségével. Ezen kívül hangsúlyt fektet az egyházi és társadalmi ünnepek mondanivalójára, a kellékek megismerésére.  

   Didaktikai célból iskolai időszakban a múzeumi egység kéréshez igazodva fogadja az osztályokat helytörténeti, történelmi, osztályfőnöki, környezetismereti és rajz órákon.

   A múzeum fontos kulturális intézmény a városba látogatók számára. Legyenek azok magyarok vagy külföldiek. Hiszen ez a kulturális intézmény egy helyen, több témában, kulturáltan, figyelmet keltően mutatja be a város múltját, az itt élő emberek életmódját, szokásait, hitbéli jellegzetességeit.

A HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSAI

Régészeti Állandó Kiállítás

   A város határában 1977 óta folynak régészeti feltárások. A munkálatokat Dr. Fodor István az egyik legtekintélyesebb archeológusunk indította el.

   A kiállítás az őskortól a hajdúk betelepítéséig (XVII. század eleje) mutatja be Hajdúdorog történelmét.

   Az első terem közepén található Árpád-kori település feltárt részletének makettje, mely Hajdúdorog-Csárdadombról készült. Fodor István régészkutató itt eddig 21 szarmata temetkezést dokumentált.

   A kiállított tárgyak között értékesek a keresztek, az S-végű hajkarika, a párta, ingnyakdísz, övveretek és a bagolyfejes botvég. Az oklevelek, térképek, fotók jelzik, hogy Hajdúdorog földje mennyi értékes leletet rejt magában.

   A régészeti állandó kiállítás forgatókönyvét Selmeczi László régész állította össze, szaktanácsadója Fodor István volt. A kiállítást rendezte Bánkuti Albin iparművész.

Helytörténeti és Egyháztörténeti Állandó Kiállítás

   A Helytörténeti és egyháztörténeti állandó kiállítás ünnepélyes megnyitójára 2001. január 05-én került sor. A kiállítás forgatókönyvét Dr. Nyakas Miklós írta, rendezték: Szabó István és Szekeres Gyula. Kiállítást megnyitotta: Dr. Keresztes Szilárd hajdúdorogi megyéspüspök.

   Az első terem Dorog hajdúvárosi jellegét mutatja be. Hajdúdorog az ún. „öreg hajdúvárosok” egyike. A város kiváltságait Bocskai István 1605. december 12-én kelt korponai kiváltságlevelében rögzítették. Ekkor ugyan a hajdúk még nem vették birtokba a várost, de Thurzó György nádor 1616-os magyar nevű hajdú vitézek telepítéséről szóló dokumentuma már igazolja a hajdúk ittlétét. II. Ferdinánd, majd I. Lipót megújította és egységes szervezetbe foglalta Doroggal együtt a hajdú kiváltságokat. A hajdúvárosok a török veszély elhárítására sajátos hírszerző és riasztó láncot alakítottak ki. Ezt a láncolatot mutatja be terepasztalunk. Helyi dokumentumok igazolják, hogy Dorog lakosai hogyan vettek részt a Rákóczi majd az 1848/49-es szabadságharcban. A nemzetőrségben, a hajdúkerület által kiállított 17. huszárezredben és az 52. és 53. Bocskairól elnevezett zászlóaljban harcoltak hősiesen.

    Itt látható még a városi közigazgatást és kultúrát bemutató vitrin. Hajdúdorog jeles polihisztora Görög Demeter, 1760. február 1-jén született Hajdúdorogon. Neves kultúrpolitikus, nevelő, lapszerkesztő, újságíró, irodalmár, kartográfus, mezőgazda és mecénás volt. Hadi és más nevezetes Történetek, a Magyar Hírmondó és a Magyar Kurír első magyar nyelvű újságok általa szerkesztett számai láthatók. Ő jelentette meg az első Magyar Atlast, mely a pecsétnyomokkal együtt megtekinthető a kiállító teremben.

   A hajdúdorogi híres Tűzoltó Egyesület életéről szólnak a vitrinben kiállított felszerelések, munkaeszközök, kitüntetések.

   A második teremben az egyháztörténeti kiállítás kapott helyet. Hajdúdorog az egész magyar nyelvterületen, a Kárpát-medencében, de különösen a hajdúvárosok közül vallásával tűnt ki, és ezáltal sajátos kultúrtörténeti emlékeket hozott létre. Amíg a többi hajdúváros életét a református vallás és egyház alakította több évszázadon át, addig itt a görögkatolikusság volt a meghatározó. Nem véletlen tehát, hogy a város legjelentősebb épülete a Görögkatolikus Székesegyház.

   A kiállításban egyházi műkincsek szerepelnek: ikonok, régi liturgikus könyvek, metszetek, szertartáshoz szükséges míves edények, díszes papi ruhák, amelyek az egyház küldetését az evangélium hirdetését szolgálják. Ezeknek a dolgoknak a látványa még így múzeumi nyugalmukban is olyan élményt jelentenek, mintha a látogató a templomban lenne s fülét megérintenék a szertartás szófoszlányai, miközben láthatja a dorogi hívő emberek hitük és életük által szentesített tárgyait.

Néprajzi Állandó Kiállítás

   A Néprajzi Állandó Kiállítás két teremben kapott helyet. A kiállítást rendezte: Mislovics Andrea, technikai kivitelezője: Erdélyi Zoltán, a tárgyakat restaurálta: Dr. P. Dombóváry Judit. Fotókat készítette: Szücs Róbert.

   A Nagy Alföld közepén ugyanúgy, mint a többi alföldi településen a hajdúdorogiak is állattartással és földműveléssel biztosították megélhetésüket. A hagyományos paraszti gazdálkodás eszközei a történelmi múlthoz tartoznak. A kiállító teremben a földművelés eszközeit a munkafolyamatok sorrendjében mutatjuk be, a faeke, a favilla, a csép, mint a legfontosabb paraszti szerszámok, és ehhez kapcsolódó tárgyak tükrözik vissza a nehéz földművelő munka jellegét.

   A dorogi parasztgazdaságok jövedelmét biztosító állattartás eszközei szintén láthatók a kiállításon; az állatok igázása, a tejfeldolgozás, a híres juhtartás tárgyi emlékeiből ráérezhet a látogató a hagyományos paraszti gazdálkodás munkafolyamataira.

   A kismesterségekről szólnak a cipész műhelyét és az ácsok szerszámait bemutató kiállítássarkok.

   A Néprajzi Állandó Kiállítás második termében látható a pászkaszentelés és a karácsonyi asztal „jelenete”. A pászkaszentelés Hajdúdorogon a görögkatolikus egyház fennállása óta össznépi ünnep. A lakosság húsvét reggelén a pászkakosarakba rakja a szentelésre előkészített ételeket: vajat, sót, házilag termesztett tormát, sárga túrót, tojást, főtt sonkát, kolbászt, oldalast és töltött bárányt.

   Legfelülre helyezik el a pászkakalácsot, melyet letakarnak – a kizárólag erre a célra használt – díszes terítővel. Mindezt kiegészítik egy üveg borral.

   A karácsonyi asztal mindenki számára fogalom. Nem csupán étkezési hely, hanem rítusok, babonák, varázsló eljárások és vallásos meggyőződésű cselekedetek színtere is. A körülötte zajló események a család gazdagságát, egészségét, a föld és az állatok termékenységét, hasznát kívánta előidézni.

   A karácsonyi ünnepkör leglátványosabb és nagyközönséget érintő szokása a betlehemezés. A kecskemaszkos játékkal felnőtt férfiak szórakoztattak. Csillaggal pedig 10-12 éves fiúgyerekek – kóringyálók – jártak házról házra. Mindezeket az eseményeket tettük életszerűen láthatóvá a kiállításon.

Kis hajdúdorogi zsidótörténet

Új időszaki kiállítás nyílt június 20-án a Hajdúdorogi Helytörténeti Gyűjtemény előterében. A hajdúdorogi zsidóság és a Rittersporn család emlékeiből készült kiállítás apropója a Rittersporn leszármazottak látogatása volt. A kiállítás egyik különleges darabja egy bizonyos kőtábla. Hol volt eredetileg látható? Mi a felirata? Derítse ki!

A kiállítást rendezte: Gulyás Attila muzeológus.

A vasmunka Molnár Zoltán lakatosmestert dicséri, aki a többmázsás kőtábla foglalatát és rögzítését készítette el.

IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁSAINK

Hang & Fény – Híradás és világítástechnika a XX. században

2019. október 19-én startolt a világítás és rádiózástörténetet bemutató 2019/2020-as tárlatunk. A kiállítás első részében a XX. század elejére jellemző, nem elektromos világítóeszközök fejlődéstörténetébe nyerhetnek betekintést tárgyi anyagunk segítségével, tematikus formába rendezve, így találkozhatnak bányászati, háztartási és vasúti lámpákkal, de megtudhatják az is, miért volt úttörő a Petromax lámpa. A kiállítás éke egy egykori hajdúdorogi kandeláber a századforduló idejéből.

Második tematikus egységünkben megismerkedhetnek a magyar rádiógyártás történetével az 1930-as évektől az 1960-as évek elejéig. Láthatnak rádiót a III. Birodalomból, tapinthatják a Rákosi-korszak jellegzetes rádióit, és megtudhatják, hogyan kapcsolódik egymáshoz a világítás és a rádiózás.

A kiállítást készítette: Gulyás Attila muzeológus. Tárgyaikkal a tárlat létrejöttéhez hozzájárultak: Póka György, Molnár Zoltán, Szabó Tamás és Pajkos György


Horthytól Rákosiig – minikiállítás

2018. október 5-én nyílt meg „Horthytól Rákosiig – Betekintés a XX. század idusába” címmel időszaki kiállításunk, mely 2019 június végéig volt látogatható. A kiállítás néhány emlékezetes tárgya egy vitrinben összegyűjtve továbbra is megtekinthető a helytörténeti gyűjtemény folyosóján.

NYITVATARTÁS

A Hajdúdorogi Helytörténeti Gyűjtemény nyitvatartási rendje:

Április 1. – Október 31.

Kedd:               10:00 – 14:00
Csütörtök:       10:00 – 14:00
Szombat:         10:00 – 14:00

A nyitvatartási idő iránymutató, de csoportos látogatási szándékát minden esetben előre jelezze, melyet az alábbi telefonszámokon tehet meg:

Görög Demeter Művelődési Ház:                  06/30 237 73-60
Gulyás Attila muzeológus:                             06/30 550 58-91