Görög Demeter Művelődési Ház

A közművelődési intézmény küldetésnyilatkozata:

   A Görög Demeter Művelődési Ház több mint egy hely, több mint egy intézmény! A kultúra területén létrejött nemzeti és helyi értékek otthona!

   Az intézmény határozott célkitűzése, hogy szolgáltatásai bővítésével hozzájáruljon a lakosság önszervező és érdekvédelmi erejének növekedéséhez, összhangban a demokratikus gondolkodásmód XXI. századi célkitűzéseivel.

Hitvallásunk, hogy a kultúra növekvő erőforrás, amennyiben hozzájárul ahhoz, hogy életünkben a mennyiség helyett a minőség domináljon; ha éltetjük, őrizzük és ápoljuk hagyományainkat; valamint, ha hangsúlyt helyezünk az élő kultúra közvetítésére.

Tudásunk legjavával mi ezen és ezért dolgozunk!

   A közművelődési tevékenységet az önkormányzat az általa fenntartott, 1959-ben alapított, közművelődési intézmény működtetésével látja el.

   A művelődési ház komplexen magában hordozza a szocializáció, a nevelés, az oktatás, a művelődés együttes, egymásra épülő, együttható rendszerét. Ebben az értelemben a kultúra nem afféle ünnepi viselet, hanem a mindennapok szerves része. A művelődési ház legfontosabb feladata ezen belül, hogy a fogyasztó központú életvitellel szemben másféle kulturális élményekkel, értékközpontú kulturális kínálattal színesítse a település lakosságának mindennapjait, azaz minőségi, de egyúttal szerethető alternatívát kínáljon a permanens művelődés folyamatában.

   A törvényi szabályozás kimondja, hogy a közművelődéshez való jog gyakorlása közérdek, a közművelődési tevékenységek támogatása közcél. A művelődési ház ennek értelmében, kötelezettsége és szakmai elhivatottsága alapján is, teljes körű közművelődési és részben közgyűjteményi feladatot lát el. Tevékenysége kiterjed a település lakosságának egészére.

   Intézményünk nyitott és befogadó szellemiségével mindenki számára hozzáférhetővé teszi szolgáltatásait.

   A Görög Demeter Művelődési Ház 3 egységből, illetve telephelyből álló közművelődési, közgyűjteményi épületet működtet a város területén:

  • Hajdúdorogi Mozi /közösségi tér/,
  • Hajdúdorogi Helytörténeti Gyűjtemény,
  • Hajdúdorogi Tájház.

Kiemelt célok:

   Az intézmény kiemelt figyelmet fordít a művészeti nevelésre; a helyi civil szervezetek működésének szakmai támogatására; a lakosság önszerveződésének elősegítésére, a nemzeti és helyi hagyományok ápolására és a non-formális, illetve informális tudás megszerzésének biztosítására.

  • Hajdúdorog városban élő polgárok életminőségének a közművelődés eszközrendszerével történő javítása, az élethosszig tartó tanulás lehetőségének biztosítása, a kreativitás fejlesztése, az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférésük, a kulturális tevékenységekben való részvételük segítése.
  • Egész évi munkánk központi feladata a munkahelyi csapatépítés, a működési feltételek és a szakmai tevékenység fejlesztése.
  • A magyar nemzeti kultúra hagyományos értékeinek bemutatása, megismertetése – különösen a fiatal generáció körében.
  • Az amatőr alkotó és művelődő közösségek tevékenységének támogatása. Az intézmény lehetőségeinek figyelembevételével segítséget nyújtunk a csoportok, közösségek működési feltételeinek kialakításához.
  •  A városban, illetve az intézmény keretei között működő alkotó közösségek számára bemutatkozási lehetőséget biztosítunk, tevékenységüket népszerűsítjük.
  • A településen, illetve a térségben működő, elsősorban kulturális és ifjúsági célú civil szervezetekkel kapcsolatépítés, munkájuk segítése, velük együttműködve programok, rendezvények szervezése. Kulturális partnerek felkutatása, megnyerése.
  • Az önszerveződő, a spontán létrejövő csoportok támogatása (korosztályi megkötés nélkül), céljaik megvalósításához segítségnyújtás.

     Intézményünk nyitott és befogadó szellemiségével mindenki számára hozzáférhetővé teszi szolgáltatásait.

 Szolgáltatások:

  • kulturális, turisztikai és közhasznú információk szolgáltatása,
  • szabadidős, közösségi játékok,
  • hirdetések felvétele (külső médiumok számára is),
  • telematikai szolgáltatások (internet használat, nyomtatás, szkennelés),
  • szórólapok, plakátok, egyéb promóciós anyagok tervezése és szerkesztése,
  • helyiségek bérbeadása,
  • eszközkölcsönzés,
  • vásárok és bemutatók szervezése,
  • kulturális célú kirándulások szervezése (színházi előadás, természetjárás…),
  • külső szervek részére rendezvényszervezés.

Névadónkról, Görög Demeterről is szeretnénk egy almenüt, ebbe a Művelődési Ház menübe

NÉVADÓ

GÖRÖG DEMETER

(1760-1833)

Görög Demeter polihisztor: író, nevelő, szerkesztő, udvari tanácsos a magyar irodalom szervezője és mecénása, mezőgazdász, kartográfus a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja (1831).

    1760. február 1-jén született Hajdúdorogon. Apja Görög Mihály szenátor, majd a nemesek hadnagya. Anyja Tóth Sára. Öt gyermekük közül Demeter volt a legkisebb. Tehetségét hamar észrevette az akkori dorogi plébános, majd esperes, később munkácsi püspök Bacsinszky András, akinek a pártfogásával gondos nevelésben részesült. Debrecenben, Ungváron és Nagyváradon járt iskolába. A Nagyváradon megkezdett jogi tanulmányait (1779) szintén patrónusa tanácsára Bécsben (1783) folytatja és fejezi be. Mivel a bölcsészeti tudományok is nagyon érdekelték, Bécsben már azzal is foglalkozott. Egyetemi tanulmányait befejezve Bécsben maradt az akkori Európa egyik szellemi és politikai központjában. Bacsinszky András tekintélyének és ismertségének segítségével abban a szerencsében részesült, hogy a legbefolyásosabb és leggazdagabb főúri családok Kolonits László, Eszterházy Pál választották gyermekeik nevelőjéül. 1807-ben kinevezték a trónörökös főherceg főnevelőjének. Nevelői munkásságát 64 éves korában fejezi be. Az udvar Szent István apostoli király rendjének középkeresztjével tüntette ki a nagy és kiváló nevelőt, és 8000 ezüst forint penzióval jutalmazta.

    Jövedelmét, amit gondos gazdálkodással állandóan gyarapított a magyar nyelv és művelődés ügyének áldozta. Bécsben ekkor kezdett megújulni a magyar szellemi élet. Görög az ugyancsak Bécsben nevelősködő Kerekes Sámuellel együtt 1789-ben magyar nyelvű újságot indítottak a Hadi és Más Nevezetes Történetek címmel, ami később Magyar Hírmondó névvel jelent meg 1803-ig. Ez volt az első magyar nyelvű képes újság. Munkájuk nyomán a nemesség körében is egyre nő az érdeklődés a magyar nyelv és kultúra iránt. Ennek az újságnak óriási hatása lett a magyar művelődésre. Görög a lapban több pályázatot hirdetett. Így elsőnek egyet a magyar nyelv tanítása érdekében. Pályatételül tűzte ki egy magyar nyelvtanító könyv megírását. Erre a pályázatra készítette el a földesi Földi János magyar grammatikáját, aminek a felhasználásával állították össze később a híres, úgynevezett Debreceni Grammatikát.

    Másik jelentős vállalkozása volt Magyarország megyéi térképének az elkészítése. Ennek érdekében főúri tanítványai kíséretében beutazta az országot, és saját maga gyűjtötte össze a legfontosabb földrajzi és statisztikai adatokat. A térképek elkészítésére mérnököket és vés-nököket alkalmazott. Az elkészített térképeket – évente négyet – a Hírmondó mellékleteként szétküldte az előfizetőknek. A nagy vállalkozás 1811-ben (Magyar átlás azaz Magyar, Horvát és Tót országok vármegyéji, s szabad kerületei…) fejeződött be, bár nem minden megye térképét tudta elkészíteni. Viszont ekkor jelent meg a korábbi térképészeti munkái felhasználásából származó Görög féle Magyar Atlasz, mely hosszú időn át a legjobb térképünk volt.

    A mecénássághoz a nemes szándékon és cselekedeten kívül nagy vagyonra is szükség van. Görög Demeter évek hosszú fáradságos munkájával ezt megteremtette. Jövedelmét a magyar nyelv ügyének áldozta. Megjelenteti: Bessenyei GyörgyEgy Magyar Társaság iránti jámbor szándék című munkáját, Ifj. Kiss JánosHercules című művét, Bárány PéterMagyar lélektan és magyar pszichológia című könyvét.         

    Görög Demeter háza a Bécsben megforduló magyar írók találkozóhelye volt. Tanyája a magyarság kulturális elmaradottságán kesergő, ellene tenni kész íróknak, nevelőknek, mint Bessenyei, Berzsenyi, Kazinczy, Csokonai, Hajnóczy és még sokan másoknak.

    Lapja előfizetőinek kis zacskókban lóhere magot küldött, így honosodott meg hazánkban is a lóheretermesztés. Nagyra becsülte Tessedik Sámuelt, aki Magyarországon a korszerű földművelés úttörője volt. Szorgalmazta könyvének elterjesztését, népszerűsítését, ami először német nyelven jelent meg, csak később magyarul A paraszt ember Magyarországon micsoda és mi lehetne? címmel.

Görög Demeter kedvelte a szőlőművelést és ennek fejlesztéséért tett legtöbbet. Mintául a Bécsben létesített grinzingi szőlőskertje szolgált. Európa különböző országaiból hozott szőlőfajtákat, amit tovább nemesített. A szőlőművelésről szóló munkájának címe: Sokféle szőlőfajok lajstroma, amelyeket Európának majd minden nevezetesebb szőlőhegyéről meghozott Görög Demeter. (Bécs, 1829)

    Ő maga késő öregkorában házasodott meg. A császári udvar kívánságára báró Hiller Jozefint vette feleségül.

    Görög Demeter 1833. szeptember 5-én halt meg Bécsben. Végrendeletében Alsó- és Felső Ausztriában lévő vagyonát feleségére, grinzingi szőlőjét az uralkodóházra hagyta.   

    Magyarországi rokonairól sem feledkezett meg, de hogy mi módón gondoskodott róluk azt nem sikerült kideríteni, mert a hivatalos iratok a több mint száz évig tartó eredménytelen pereskedések alatt eltűntek.

„Eltűnt egy fénylett csillag tudományos egünkről,

Elhunyt a nevelők s egy haza dísze GÖRÖG.”

                                                            /Márton József/

    Szülővárosa nem feledkezik meg róla. Művelődési házat és utcát neveztek el róla. A helyi civil szervezetek, mint a gazdakör, kertbarát kör és polgárőrség Hajdúdorogon túl is népszerűsíti, és emlékezetben tartja a tudós polihisztor nevét.

   1973. október 3-án halálának 140. évfordulóján a nagyközség vezetői emléktáblát helyeztek el a művelődési ház falán, melyet Dr. Molnár József irodalomtörténész avatott fel.    A városháza mellett áll Tóth Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész Görög Demetert ábrázoló bronzból készült mellszobra, melynek avatására 1986. augusztus 19-én került sor.